Second day:

(Persze első este a vacsi fini volt, meg aztán senki nem sietett lefeküdni... Cseppet fáradtan ébredvén, irány a sarki törzshely: reggeli á'la húsleves- csak hogy jól kezdődjön a nap-, másodiknak meg Ariussal valami egyszerű. Már nemtom mi volt, de sok volt és zsíros... Igaz, azért nem kapkodtuk el, volt vagy 11, mire bendőbe kerültek eme finomságok.) Andim du. 5-kor játszotta az elődöntőt. Egy kicsit ideges volt, nomeg nem is ismert senkit a csapatból, melynek színeiben indulnia kellett (persze boldogan vállalta a feladatot, csak kicsit tartott tőle, hogy nemigen fog tudni megfelelni a feladatnak- persze már tudjuk, hogy óriásit alakított). Macstól megkapta a pólót (de milyen jól áll neki!) és máris irány a casino. Persze elkísértem és megvártam az első két vakszintet, hogy lássam minden rendben van. Drukkoltam tiszta erőből, de láttam rajta, hogy itt már sok gond nem lehet. Kezdett ő is megnyugodni, lerítt róla, hogy élvezi a játékot. Manóné is nyomta rendesen, lapdobálásból jelesre vizsgázott. (De, hogy neki is milyen jól ment a játék: ezúton is grat. neki is!) Poolmannal aztán visszarongyoltunk a szállóra, gyors zuhany, majd vissza a többiekkel, hogy szünetre ott legyünk ismét. Andimmal gyors eszmecsere, meg valami szíverősítő a bárpultnál, majd ő vissza játszani én meg kajálni. A lényeg: párom 3. lett az asztalánál, ami órási eredmény, a csapat meg szépen továbbjutott a döntőbe, feldobva ezzel a labdát a mi csapatunknak. Este 10-kor aztán mi is megkezdtük a partit: szépen elosztottuk egymás közt, hogy ki melyik asztalon játszon: én maradtam az előző napi 10-esen. Volt ott aztán mindenféle népség: ott volt az albis Blondy. Na az aztán nem semmi egy csávó, de erről majd később. Én a szünetig hajítottam el a lapjaimat a sunyiba, ennyire szar lapjárást már régen láttam. A szünet előtti utolsó leosztásban aztán jött egy AQ osztón. (folyt.köv.)