Kortárs képzőművészet

Anno megboldogult egyetemista koromban történt vala, hogy tized magammal elhatároztuk, bebarangoljuk egy szál hátizsákkal Európát. A gondolat egy buli utáni laza reggeli sörözgetés alatt pattant ki valaki fejéből, majd jött egy fél év szieszta az egyetemen (minek úgy elkapkodni az egészet, előbb utóbb úgyis vége lesz a jónak), hogy 3. év végén nyáron egy szál hátizsákkal, hamis vonatjeggyel nekiinduljunk. Nemhogy Európát fedeztük fel, de átruccantunk egy hétre Marokkóba is, így- mondhatom- igen jól sikerült az a cirka 43 nap meg sok ezer kilóméter, amit magunk mögött tudhattunk. Nomost mit csinál az ember fia fiatalon 21 évesen, miközben a nagyvilágban gyakorlatilag semmi dolga nincs, mint élvezni az életet? Természetesen ÉLVEZI. Persze ha már eljutott jónéhány európai nagyvárosba, megnézi azért a helyi nevezetességeket is. A Louvre egy kicsit sok volt, a Prado meg természetesen éppen zárva volt, mivelhogy pont hétfőn próbálkoztunk bebocsájtást nyerni, amely napok nem csak kis hazánkban, de arrafelé is a képek, kiállítási tárgyak leporolásával telnek. Aztán Barcelonában szembejött Gaudi mester életművének egy igen komoly szelete, amit a mai napig nem tudtam elfelejteni. Zseniális amit az ürge alkotott. Ennél nagyobb hatással már csak Hundertwasser művészete volt rám, mikoris egy céges továbbképzés ürügyén kiruccantunk egy hétre Blumauba (Ausztria). Hihetetlen a két öreg szín- és formavilága, természetközelisége.
És hogy mindez miért éppen most jutott eszembe? Tegnap döbbentem rá, hogy itt van már köztünk akinek a vérében csörgedezik valami eme két halhatatlan koponya véréből. Azt hiszem belépőjegyet fogok szedni mindenkitől, aki ezentúl megtiszteli szerény hajlékunkat. Már csak egy dolgot kell eldöntenem: jelesül, hogy ama gyönyörű kompozíciót a maga prűd, ámde mégis valahol nyers, megdöbbentő valóságában tárjam-e a nagyközönség elé, avagy fogjak egy ollót (esetleg konyhakést), szaladjak képkeretért a boltba és szögezzem mementó gyanánt valamelyik falra a MŰVET, hogy mindenki láthassa mikor belép a szobába: ITT VAN ÉS ALKOT A MESTER!
De aztán jött magamhoz térvén az álomvilágból, csak álltam döbbenten, Ádám szerényen felnézett rám és annyit mondott azzal a picike szájával, hogy: "Rajzooosz", bal kezében épp egy golyóstollat emelve az ég felé, láthatóan igen büszkén, hogy ő mostan éppen megalkotta a MŰVET, én meg visszatarthatatlanul elkezdtem röhögni de úgy, hogy Ádika hirtelen nem is tudta, hogy mi van. Igen, ő csak rajzolt. Nem akart ő rosszat, csak hát a gyönyörűszép ülőgarnitúrára tette mindezt. Mégpedig nem csak néhány vonalat, neeeeem. Ő kérem szépen nem adta alább annál, mint ameddig kis kezecskéi elértek az ágy mellett állván. Rá kellett döbbenjek, hogy ezentúl semmi sincs biztonságban. Nemcsak amit elér, már annál is feljebbről megszerzi amit akar elég, hogy legyen a közelben egy szék, sámli amit odatol, feláll rá és hopp: már meg is van!
Andim meg épp most keresgélt a boltban valami foltttisztítót tinta ellen, merthogy szép és jó a kompozíció, de én a kanapét mégis csak jobban szeretem eredeti színében.

Tegnap- hogy miért ne kérdezzétek- elindultam a párhuzamos 50$-os floppos freen. Az egyiken aztán szépen ki is estem 3.-nak, ami hozott ugyan 10 dolcsit a konyhára, de garantáltan nem érte meg a belé fektetett energiát. Csabi leírta blogjában a lényeget, legyen elég csak annyi, hogy újonc (vagy legalábbis számomra ismeretlen) floppos bajtársunk T8o lapját igen erősnek érezvén a J7x floppon, lyuksorra allin nyomta, így a kezemben levő J9 igen gyengének bizonyult a riverre beeső 9-esnek köszönhetően. Gratulálok gonzales elvtárs, remélem legközelebb mikor az asztalnál találkozunk, ugyanígy fogsz dönteni!
Ment persze mellette 2 asztal a NoIQ-on, de 10 dolcsi mínusznál 1,5 óra után abba is hagytam. Azért az mindent elmond, hogy 7db AA-al sikerült 6-szor vinnem a vakokat, 1-szer meg 5BB-t. De lagalább nem ment el beülőm...

Ma este élő póker!!! 5k-s 2 rebuy/addon a pincében, 500k garantált (ez mondjuk tuti meglesz), várhatóan telt házzal ami 50 induló. Érzem ma behúzom az első helyet, aztán CG 100/200-on. Már alig várom.
Hétvégére kívánok minden férfi társamnak jó kajákat, finom nedűket a pocakba, csajok nektek pedig kitartás!- értetek élünk, hisz tudjátok.